Fura, rövid, kicsit vicces úton jutottam el egy idézethez, amit most nem mutatok meg neked, mert talán az illető nem azért adta közre, mert másnak szánta, talán csak önmagát akarta vele megmutatni. Ne romboljuk le hát 'talán'kérését, maradjon inkognitóban eme idézet, a szerzője és közzétevője is, a lényege így is egyszerű: a világ szép. … S eszembe jutottak dolgok...
Hogy is van ez? Melyik világról is beszélünk? Arról, ahol háborúk vérétől áztatott árvák ordítanak sírok fölött? Arról, ahol félsz kimenni az utcára, vagy ahol félsz a másik szemébe nézni? A világ, ...tényleg azért adatott meg nekünk, hogy széppé tegyük, de néha nagyon nem megy ez nekünk. Ezért is olyan szépek azok a pillanatok, amikor valami szépet találok a NagyVilágban.
Hogy miért is szép nekem ez a világ most, leírom. Szép, mert vannak gyerekek akik, hisznek még. Történt velem a minap, hogy a tudomány sejtelmes bugyraiba vezettem be egyik icinykepicinyke tanítványomat, amikor is az egyik pillanatról a másikra rám nézett, és közölte: „Én amúgy hiszek a Tündérekben.” S mit válaszolt erre a pesszimista, fáradt felnőtt énem – hozzáteszem gondolkodás nélkül, és iszonyú természetességgel? „Az jó, Luca, én is hiszek bennük.” És ott, akkor teljesen komolyan is gondoltam, s ami fura, azóta is úgy érzem, hogy van egy Tündérem.
Szép még ez a világ azért is, mert alkalmam volt hallani, amint egy nagyapa nem hagyta, hogy unokája rózsaszín-gyermeteg-ártatlan tudata ne sérüljön meg. Történt minap, hogy a városunk közepén nagyon csúnya dolgot tett egy valaki valaki mással. Mikor elmentem a hely mellett, a rendőrök még javában végezték munkájukat, s éppen egy, unokáját sétáltató Papa mellett haladtam el, s imigyen a következőknek voltam fültanúja:
Nagyapa! Miért vannak itt a rendőrbácsik?
Mert takarítják a parkot. - mondta Papa kissé elgondolkodva, természetességet színlelve.
De nagypapa! Miért takarítják a parkot?
Mert piszkos lett.
De nagypapa! Honnan jöttek a rendőrbácsik?
Hát... - Na itt megakadt egy kicsit, és számomra nem egészen érthetően folytatta - a börtönből.
Reméljük szép világunk nem hagyja, hogy kicsiny hősünk abban a tudatban nőjön fel, hogy a börtönben laknak/dolgoznak a rendőrbácsik. Nekem azért egy kicsit viccesnek tűnt. :) De mindemellett, jól tette Papa, hogy nem avatta be a kisembert holmi nagyemberes hülyeségbe, a valóságba.
Szép, szép a világunk, mert a baljós Orwell-i jóslattal ellentétben nem egy, hanem ezermillió nagy testvér vesz minket körül, mi magunk is szívesen nézzük meg, akár csak egy pillanatra is mások, magukról közre adott információit egy profiloldalba szerkesztve. Én csak legális kukkolásnak hívom, és igen, én is kukkolok. Néha nagyokat nevetek, néha szörnyülködök, néha csak ámulok és bámulok, néha … gyöngyszemekre akadok....
...mert „A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép.
Remélem találok még majd valami … szépet legközelebb is.
